Óraátállítás és a belső óra titka
Reggel 2-kor megint elérkezett az idő: az órákat előre állítottuk. Sokan a nyári időszámítással együtt a biológiai ritmusukkal is küzdenek. Az alvás-ébrenlét ritmusának eltolódása testi tüneteket okozhat: fáradtság, emésztési zavarok, szív- és érrendszeri problémák, sőt akár elalvási és átalvási nehézségek is jelentkezhetnek.
A biológiai ritmus nem pontosan 24 órás, ahogy korábban gondolták, hanem átlagosan 25 órás. „A napfény az, ami 24 órához igazítja a belső óránkat” – magyarázza Jürgen Zulley alvásszakértő. Az osztrák kolléga, Dr. Brigitte Holzinger azonban egy másik mércét is figyelembe vesz: minden ember belső órája kissé eltér. Hogy mikor alszunk a legjobban, azt a „kronotípusunk” határozza meg.
A pacsirták és baglyok klasszikus alvási típusok. A pacsirták korán kelnek és lendületesen indul a napjuk – egy nyugodt, kipihent éjszaka után. A baglyok este aktívak, reggel viszont nehezen ébrednek. A többség valahol a kettő között van – ők a galambok. Ha valakit sem egyértelműen pacsirtának, sem bagolynak nem lehet nevezni, akkor a „galamb” a megfelelő típus.
Tud túlélni a belső óra? A válasz: nem.
Ez egy biológiai ütemszabályozó, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A hormonok kulcsszerepet játszanak
Mi alapján alakul ki, hogy ki milyen típus? Valószínűleg már kisgyerekként is egy adott irányba dőlünk: sok gyermek inkább reggeli típus. A serdülőkorban ez gyakran átvált, és később alvásigényt alakít ki. Az, hogy belső óránk miként áll be, genetikailag meghatározott. Ezért sem lehet könnyen megváltoztatni.
